A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány az első, 2011 decemberétől hivatalosan is bejegyzett magyarországi közösségi alapítvány. Elsődleges célunk a helyi, kerületi adományozás népszerűsítése. Ennek keretében kerül sor április 14-én, szombaton a Ferencvárosi “Aput a Kapuba ” Kupára is, a Kerekerdő parkban. További részletek a programról itt.
Hol és mikor is kezdődött el az ún. közösségi alapítványok története?
1914-ben, az adományozói kultúra szülőhazájában, Amerikában, egy ügyvédnek szemet szúrt, hogy mennyi, ún. alvó pénzügyi alap létezik a bankoknál. A létrehozók halála gyakran rekesztette meg az adományozási folyamatot, mert gazdátlanul maradtak a korábbi kezdeményezések. Sokszor törvényi akadályokba is ütközött az alapot tevő akaratának teljesítése, mivel az amerikai demokrácia fejlődésével, az alapok eredeti céljai az idők folyamán nemegyszer jogsértővé, diszkriminálóvá váltak. Az így gazdátlanul maradt és kamatozódó-halmozódó alapok által kialakult, a bankok számára kétségkívül igen kényelmes helyzetet megelégelve, az ambiciózus ügyvéd lépéseket tett az alapok egyesítésére és aktivizálására, pl. olyan módosításokat javasolt az alapítói okiratok célkitűzéseiben, amelyek a lehető legközelebb álltak az eredeti célokhoz. Idővel sikerült elérnie, hogy ezek az alapok kikerültek a bankok kezeléséből és speciális nonprofit szervezetek alakultak a célok elérésére. 1914-ben Frederick Goff létrehozta az első közösségi alapítványt Cleveland-ben, egy olyan vállalat-strukturált alapítványt, amely közösségi adományokat tudott hasznosítani, professzionális irányítással, ugyanakkor a megfelelő érzékenységgel. Európában először Észak-Írországban alakult közösségi alapítvány, a kilencevenes évek közepétől pedig a mi régiónkban is sorban alakultak ilyen szervezetek, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában is. Róluk itt talál több infót.
A világ első közösségi alapítványának székhelye ebben az épületben volt. (Ohio, 1914)
