A XX. század elején, az adományozói kultúra szülôhazájában, Amerikában, egy ügyvédnek szemet szúrt, hogy
mennyi közcélú, ún. alvó pénzügyi alap létezik a bankoknál, ahol az alapító elhunyt vagy az eredeti cél elévült.
Az egykori célok figyelembevételével az ügyvéd módosításokat javasolt, és idôvel sikerült elérnie, hogy ezek az
alapok átkerültek a bankok kezelésébôl az erre speciálisan alakult nonprofit szervezetekhez. 1914-ben Fredrick Goff
létrehozta az elsô közösségi alapítványt (community foundation) Clevelandben, egy olyan vállalatszerûen mûködtetett
alapítványt, amely közösségi adományokat tudott hasznosítani, professzionális irányítással.
Európában, 1979-ben, elôször Észak-Írországban alakult közösségi alapítvány, majd a kilencvenes évektôl
a mi régiónkban is sorra jöttek létre az ilyen szervezetek, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és
Romániában is.
A kelet-közép európai országokban már sikeresen mûködô közösségi alapítványok bebizonyították, hogy mindez
nemcsak „Nyugaton” lehetséges! Magyarországon a Ferencvárosi mellett Egerben kezdeményeztek közösségi
alapítványokat az elmúlt években.
A közösségi alapítványok koncepciójáról dióhéjben