Végzettsége kulturális antropológus. Anno, az elmélyült tanulásra, olvasásra, szállodai biztonsági őrként tudott időt szánni, de fiatalabb korában volt úszómester is, igaz, ott inkább a nap és a lányok motiválták. Írt speciális „útikalauzba” hajléktalanokról és társszerzője egy a világ vallásairól szóló könyvnek is. A lakásából közösségi helyet nyitott és jelenleg több vendéglátóhelyet működtető cég tulajdonosa. Köztük másfél éve a Középső-Ferencváros egyik legfelkapottabb romkocsmáját vezeti, a Tűzoltó utcai Élesztőt. Magát mégsem kocsmárosként definiálja, hanem egy olyan polgárosodó punkként, aki kulturális tereket hoz létre. A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA) támogatója, a november 4-ei „Ferencváros, Élesztő Fel!” c. adománygyűjtő sörkóstoló estünk egyik házigazdája. Tóth Imrével beszélgettünk.
FKA: Nem tűnsz nagyon kétségbeesettnek attól, hogy látom a kiírást, miszerint a NAV ellenőrzött benneteket és mivel két ízben nem adtatok számlát, az egyik helyiséget bezáratta 12 napra.
TI: A két, vendégek közt elvegyült hatósági ellenőr este 6tól órákon keresztül iszogatott nálunk, végig számla ellenében, majd amikor 9 körül kezdett teltház lenni, két körben nem kaptak számlát. Én elismerem a szabálytalanságot, aláírtam a jegyzőkönyvet is, de azt fel nem fogom, miért kellett ehhez a bezáráshoz kb. 30 fegyveres őrt kirendelni?
FKA: De ha zárva vagytok, miért vagytok mégis nyitva?
TI: Nem titok, itt az Élesztőben, mint épület komplexumban, több hely, több cég működik. Amire lakat került átmenetileg, azon maradt is, mi a többit üzemeltetjük most.
FKA: Ezek kiskapuk?
TI: Totális jogkövető vagyok.
FKA: Ilyet nyilván nem írhatok le feltétel nélkül, és ez nem egy oknyomozó riport.
TI: Figyelj, mi nem lopunk, nem csalunk, nem hazudunk ezzel, ezért is mondom el most ezt neked is! Itt hibáztunk, igen. Hogy több céget működtetünk itt az udvarban, az persze tudatos önvédelem. Engem az dühít, hogy van egy inkompetens gazdasági vezetés az országban, egy nagyon nem vállalkozóbarát politikával, és egy egyre militarizálódó hatósággal.
FKA: Kocsmárosnak tartod magad, vendéglátósnak?
TI: Nem. Én nem csak papíron vagyok antropológus, engem tényleg a közösség és a neki létrehozható különböző kulturális terek működtetése izgat. Én egy új városközpontot szeretnék létrehozni itt! Olyat, ami van Berlinben vagy Londonban is, és olyat – bár kulturálisan mást várok tőle – amit a Szimplának sikerült kialakítania a VII. kerületben. Annyiban mi mást akarunk, hogy nálunk a gasztro-vonal az erős kívánatos irány! Színvonalas és színes sörlapokra, sörvacsorákra vágyom, nem a legolcsóbb, de nem is a legdrágább kategóriákból, és nem a brit legénybúcsúkra berendezkedve!
FKA: Te ezt a negyedet nagyon akarod, az tiszta sor, és haladsz is e felé, hisz egymás után nyílnak a helyeid. Sorban veszed ki, ami bérelhető, amiben fantáziát látsz. Találtál magadnak egy játszóteret, esetleg ide kötnek a gyökereid? Akarják vajon ezt a helyiek?
TI: Nem véletlen hogy éppen itt kezdtem el. A Trafó kulturális intézményi szomszédsága nagyon vonzó. Én pedig pár utcával lejjebb, a Középső – Ferencváros rehabilitált részén lakom. Azt látom, hogy egyre több az olyan 40 körüli, kulturális élményre, gasztro-élményekre vágyó, reggel kávéra, újságra szívesen beülő aktív felnőtt, aki olyan, mint én, és aki ezt élvezi is, keresi is.
FKA: Ez nagyon polgáriasan hangzik, de tőled azt halottam korábban, hogy punknak tartod magad.
TI: Hát, lehet hogy lassan megyek a polgár felé, elfogadom. Nem lázadó vagyok, csak öntudatos polgár. A létrehozás szabadsága, a szabad mozgás, az egyéni döntések szabadsága nélkül nincsen jól működő közösség. Mindenben az izgat, mindegy hogy egy vendéglátóhely sörlap kínálatáról van-e szó vagy egy negyed kulturális tereiről, az a legfontosabb, hogy vannak –e benne választásaink, alternatíváink?
FKA: Korábban a Ráday utcához közel működött a Zacc nevű helyed, amit közösségi kávézóként működtettél. Az egy fricska is volt, mivel a lakásodat nyitottad meg, ahol a forgalmazás így nem úgy volt engedélyhez kötött, ahogy általában. Vagyis nem árultad a vendégeidnek a kávét, csak főzted a saját, utcára néző konyhádban. Akinek ízlett, az meg támogathatta a kizárólag adományokból finanszírozott rendezvényeket, abból fizettétek a programok meghívott előadóit.
TI: Valójában az sosem lett ettől közösségi hely. Amikor kijött a nemdohányzók védelmében hozott törvény, aminek alapvető céljával amúgy egyetértek, és magam nem is dohányzom, akkor 3 nap múlva átalakítottam a Zaccot, és Skanzen lett belőle. Egy zárt hely dohányosoknak és az valóban közösségi.
FKA: Ezt máshol piaci résnek hívják, nem?
TI: Nem. A lényeg az volt, hogy odaadom a lakásomat azoknak, akik zárt helyen szeretnének dohányozni, mivel a hatóság eldönti helyettük, hogy nekik saját akaratukból sem szabad együtt zárt térben dohányozniuk. De ez nem oké. És ott tényleg közösség alakult, mert aki oda bejön és dohányozni akar, az tuti szóba áll a mellette ülővel is, és elindul a diskurzus.
FKA: Miért váltál támogatójává a Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak az „Igyon egy szódát Ferencvárosért” programon keresztül?
TI: Szimpatizálok a lokális közösséget erősítő kezdeményezésekkel és a civil akciókkal is, nálunk ez az Élesztő programkínálatában is rendre visszaköszön. Az adománygyűjtő sörkóstoló est pedig, amire most Veletek készülünk, viszi a hírét az alapítványnak és a nálunk kínált kézműves söröknek is. Mindenki jól jár.
FKA: Sok más rendezvény időpontját kellett figyelembe venni az őszi szezonban, amikor tervezgettünk. Mostanra hagytuk magunkat meggyőzni, de mégis, novemberben sört kínálni nem rizikós?
TI: Na, ez az, ami a sörmarketingből tökéletesen átment, és amit el kell felejteni! Akik azt hiszik, hogy sört csak nyáron érdemes inni, azok lehet még sosem ittak igazán jó sört!Nincs is olyan hogy A SÖR. Sokféle sör van. Vannak olyanok, amiket kifejezetten 15 fokon érdemes, illetve szabad inni, köztük kávésok, csokoládésok is, magas alkoholtartalmúak. Léteznek karácsonyi sörök, fűszeres sörök, óriási a kínálat! Jó, nem mondom, hogy nincs olyan, ami már nekem is meredek, a kamillást most kóstoltam meg éppen, az kicsit sok volt…
FKA: Annyiban az alapítvány és Ti hasonló utat jártok, hogy ti is szembementek valami megkérdőjelezhetetlennek hitt hagyománnyal. Mi azzal kísérletezünk, hogy helyi ügyeket helyi forrásokból támogassunk, és hogy adományozó és támogatott között egy a megszokottnál jóval személyesebb, közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki. Ti meg a sörkultúrában akartok forradalmat és új városközpontot vizionáltok.A sok elvont küldetés után, legyünk konkrétak! Hány féle sörre számítson az, aki november 4-én eljön a „Ferencváros, Élesztő fel!” sörkóstoló adománygyűjtő estünkre?
TI: Még nem tudom, de 6-8 fajtára biztos, sok jó történet között! A nemzetközi kitekintéstől indulunk és a lokális fele haladunk majd! Meglesz a választás szabadsága és garantált közösségi élményben lesz részünk…
(barna era interjúja)
Az FKA november 4-én este 7 órától “Ferencváros, Élesztő fel!” címmel adománygyűjtő sörkóstoló estet rendez az Élesztőben, (Bp. IX. Tűzoltó utca 22.) a Ferencvárosi Közterek Alap javára. Az Alapban eddig már összegyűlt 1 millió Ft és januárban tervezünk pályázatot kiírni olyan helyi civil kezdeményezéseket, ötletgazdákat megcélozva, akik a IX. kerületi közterekért szívesen tennének.
Részletek hamarosan a honlapon és a facebook oldalunkon!