Karácsonyi halászlé Bálnából

Karácsonyi halászlé Bálnából

Alapítványi évzárót szervezni legalább akkora kihívás, mint szentestére hívott családtagoknak csillogó szemmel beharangozni, hogy lesz halászlé is! Mert mindig van, szinte minden háznál, és egyszerre vágyunk az ismerősre és a mégis valami különlegesre. A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány már megalakulásakor eldöntötte, hogy minden évben, amikor már az ünnepi hangulat adhat némi kellemes alapot, vagy éppen az évvégi rohamban megállíthat egy picit, összehívjuk a minket támogató barátainkat és együtt áttekintjük az évünket. Igaz, e helyett kiküldhetnénk a közhasznúsági jelentést is, a mérlegbeszámolóval, de egyrészt a magunk és körülöttünk alakuló közösség libidója mást kíván, másrészt a fene megette az egész missziót, ha nem jövünk össze egy ilyen rituáléra, ünnepelni! Mert van mit.

Két éve a Ferencvárosi Tégla múzeumban voltunk, tavaly a Zwack Unikum gyár vendégszeretetét élvezhettük, idén december 11-én a Budapest Bálnában találkoztunk. Miért pont ott? Mert az FKA egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy légy kíváncsi arra, ami mellett élsz! Mert a Budapest Bálna egy olyan nagy reményekkel született, partra vetett hal, amiről még nehéz eldönteni, hogy él-e vagy hal. Mert látványában lenyűgöző, kitekintve üvegablakain az éjszakai Dunára és Budára, nem kevésbé. És mert egy háromszoros olimpiai bajnoknak nem lehet nemet mondani. Szécsi Zoltán, ex- vízilabda kapus, az OlimpiCafe tulajdonosa hívott minket magához.

Kicsit megilletődötten indult az este a még szokatlan neon fények és üvegcsillárok alatt, az ismerős Nándori-pogácsákkal és Deák-szódával megrakott asztalok eklektikájában.  A program házigazdája Kovács Edit kurátor társunk volt. Edit azzal nyerte el feltétlen bizalmunkat az idei moderációra, hogy nemrégiben olyan lendületes, briliáns interjút adott Novák Péternek, a Gazdasági Rádió egyik félhomályos stúdiójában, amire már csak a holt fáradt, csakis szívből nyilatkozó önkéntes kurátorok képesek. Edit most szépen, hömpölyögve fűzte az idei mesénket, egyenként szólítva ki bennünket a kuratóriumból, mint egy-egy felidézett programunk felelőseit. A néhányperces, személyes hangú visszatekintések között néhány saját kisfilm segített újraélni a közös élmények  legszebb pillanatait. A tavaszi Tankolj fel! kampányunk három programjával indultunk, mindegyik a Ferencvárosi Gyermekekért Alap feltöltését is volt hivatott segíteni, így biztosítva a mielőbbi adományosztó pályázatkiírás lehetőségét alapítványunknak.  Nyitóeseménye volt a kerületi iskolás közösségeket is támogató és idén harmadszor megrendezett FAKK focikupa (Ferencvárosi „Aput a Kapuba” Kupa). Ezt követte májusban (és közkívánatra később szeptemberben is) a kisadományozás jelentőségére figyelmet felhívó, a kerületi kisgyermekes családoknak szóló Szelíd Motorosok Találkozója. A helytörténeti Múzeummal közösen megrendezett, de a z FKA küldetésére szabott Jó tett sétáink a helyi adományozás példamutató hagyományainak bemutatását szolgálták. Aztán szót érdemelt még a Púder Bárszínházban szeptember végére időzített, Zenés Jótékonysági borkóstolónk,  Zwack Izabella  zamatos boraival, amely az év talán  legintimebb,  legoldottabb hangulatú találkozója lett. Jó, ebben némi tudatmódosító is segített, de legalább az utolsó kortyokig jólesett! És végül, de nem utolsósorban, ízelítőt kaptunk az Élményfutár még friss és meleg beszámolóiból, amely program a tavalyi, nagy sikerű Élménykalendárium kísérleti változataként született meg. Kerületi intézmények felajánlott élmény- ajándékait küldhették el magánszemélyek, általuk megbecsültnek tartott kerületi embereknek, amolyan „szív küldi szívnek, szívesen”  módszerrel.

Eddig volt a halászlé, a szokásosnak mondható. Az igazi sava-borsát, a különlegességét nem mi adtuk meg, hanem a nekünk bizalmat szavazott vendégeink.   Talán az idei év legnagyobb sikere éppen abban rejlik, hogy a velünk kapcsolatban álló támogatóink közül többen is fontosnak érezték, hogy megosszák velünk, ők hogyan élték meg a bevonásukkal létrejött programokat. Sőt, ha szükségét érezték, elmondták azt is, amit ők kicsit másként csinálnának a jövőben, amiből mi sokat tanulhatunk. Elsőként Nándori Márton kérte el a mikrofont, aki már nem pusztán tiszteletbeli kurátorunk, Nándori László, a Ráday utcai Nándori Cukrászda (a város legjobb csoki mignon lelőhelye, a szerk.) tulajdonosának fiaként képviselte a kerület egyik legrégibb vállalkozását. Márton oszlopos és eredményes tagja volt a tavaszi FAKK kupán szereplő, és a Színészválogatottat alaposan eldöngető, Igyon egy szódát Ferencvárosért csapatnak. Azt eddig is tudtuk, hogy a Ferencvárosban senki sem viccel, ha fociról van szó, de a szóda-programban résztvevő vendéglátósok, kávéházasok nevében focizó Márton olyannyira komolyan vette a játékot, hogy hiányolta a hosszabbítást. Vagyis hogy az alkalmilag összetrombitált csapat tagjai kapcsolatba maradjanak, hogy akár az élvezetes közös játék révén máskor is, többször összehívjuk őket. Mert ha kell egy csapat, akkor kell hozzá kapitány és pálya is, előbbit becsülni, utóbbit gondozni kell, bizony, most még elsősorban nekünk. És ahol foci van, ott szerepek vannak, meccs közben ismerjük meg egymást igazán! Meghallottuk és megértettük a szalonképes kritikát, élni fogunk a lehetőséggel, neki pedig továbbra is nyugodt álmokat a ma már pizsamaként funkcionáló focimezben! Deák szódás egyik fia, a szintén futballozó Deák Benedek ötletei és finom presszúrája a felé, hogy miként próbáljunk másként és bátrabban nyitni a kerületi nagy cégek fele, szintén új kapukat nyithat meg a 2014-es adománygyűjtésünkben. Vaszilev Kati, a Belvárosi és a IX. kerületi Baba-mama infó szerkesztője régóta kereste az ügyet, amibe az elsősorban kerületi gyerekekért és gyerekes családokért végzett vállalkozása jövedelméből visszaadhat a kerületnek. Ez a Ferencvárosi Gyerekek Alap támogatásával létrejöhetett, örömmel hirdeti programjainkat és gondolkozunk kapcsolatunk további erősítésén. Komlósi Orsi , a DocuArt képviselője és az Élményfutár-program egyik támogató felajánlója, még több láthatóvá váló személyes történetet szeretne megismerni. Mert hogy az adományozók is ki vannak éhezve azokra a varázsos pillanatokra, amikor egy ajándék célba ér. Jogos, az adni jó öröme mindenkinek jár, ezért  jövőre, még több kerületi adományozóval szeretnénk ezt megosztani.

Fáradtan, de nem lemerülve, nem üres tankkal zárjuk a 2013-as évet. Minden ferencvárosi lakónak és kerülethez kötődőnek, támogatónknak, partnerünknek és önkéntesünknek kívánunk legalább ilyen feltöltődésre alkalmas Ünnepet és Boldog, Békés Új Évet!

Jelképesen pedig minden olvasónknak  szeretettel küldünk egy Benedek Gabi által sütött és  az  évzárón igen nagy sikert aratott, az FKA logóját megformáló mézeskalácsot! (képünk)

A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány kurátorai

Barna Erika, Benedek Gabriella, Jordán Péter, Kovács Edit, Miklusicsák ALíz, Scsaurszki Tamás, Szűcs Attila, Velenczei Ági és Virágh Orsolya.

(szerző: era)