a kuratórium

Egy barátom szerint embergyűjtő vagyok. Számomra az a legizgalmasabb ebben a kezdeményezésben, hogy nagyon különböző emberek próbálnak együttműködni, a saját környezetük érdekében.

A kisközösségekben rejlik az erő! Fontos, hogy a kerület lakói a hétköznapokban is jól érezzék magukat, összetartsanak. Ehhez kíván támogatást, segítséget nyújtani ez a kis csapat.

Alapvetően közösségi ember vagyok, egy csapatjátékos. Hiszek abban, hogy közösen többre vagyunk képesek, mint bárki egyedül. Különleges élmény az itt és most: sokfelôl érkezô emberekkel együtt dolgozni egy közös cél érdekeben.

A Középső-Ferencvárosban dolgozom 1995 óta, így az elsô pillanattól látom fejlődését. Eddig csak vágytam rá, hogy személyesen is alakíthassam a kerület közösségi életét, megújulását. A közösségi alapítványnak köszönhetôen, már lassan egy éve közösen formáljuk.

Lassan tíz éve kerékpároztam be a kerületbe, azóta több rendezvényt és közösségi programot szerveztem úgy, hogy mindig arra törekedtem, hogy a résztvevők és a látogatók kisvárosi hangulatban segítsék és tiszteljék egymást. Az alapítvány céljainak megfelelnek a szándékaim, ezért örömmel vállalom az együttgondolkodás lehetôségét.

Közel 40 éve, hogy napjaim nagyobb részét a Bakáts téren töltöm. A cukrászdában és az utcán szinte mindenki ismerős. Gyakran beszélgetünk a múltról, a „Hogy van?” kérdésre sokszor komolyan válaszolunk és figyelmesen meghallgatjuk a másikat, és beszélünk a jövőről – talán egy közösen megálmodott jövőről.

A Ferencvárosban élek és dolgozom, s fontos nekem, hogy egy fejlődő kerület és minél több boldog ember vegyen körül. A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány egy jó lehetőség számomra, hogy másokkal közösen tegyek ezért.

„Én nem felezni, nem osztozni vágyom, /az újra kisajátított világon: / nem a nyereség kell, – csak a közös!” írta Váci Mihály – akinek a közösség iránti felelősségét ma is példának tekintem. 1988 óta civil szervezetek létrehozásán munkálkodom, önkéntesként.

Gyerekkoromban, Amerikában, gyakran lehetett a következő közmondással találkozni: “Gondolkozz globálisan, és cselekedj lokálisan”.  Ez a gondolat azóta is bennem ragadt, és egyfajta hitvallásom lett.  Hiszen helyileg, apró lépésekkel, tudunk igazi változásokat elérni.  Ugyanakkor a nagyobb célok kell, hogy vezéreljenek; azok adják meg az irányt.  Ezért kapcsolódtam be én is az FKA munkájába, mert hiszek abban, hogy helyileg, önerőből, nagy dolgokra képesek lehetünk.

A József Attila-lakótelepen élek több mint 38 éve, ahol élő szomszédsági kapcsolatok vannak. Ezeket és a kerületi civil szervezeteket ismerve, szeretném a lakótelepen megőrizhetővé tenni és a Ferencvárosban elterjeszteni az egymásra figyelést, a közösségi léttel oldott magányt, a közösségben együtt cselekvést.

„Aminek figyelmedet szenteled, az növekszik az életedben.” Ferencvárosban dolgozóként hiszek abban, hogy a közösségi alapítvány munkájára szükség van, ezért örömmel csatlakoztam a csapathoz. Izgalmas és inspiráló csapatmunka, aminek érdemes sok figyelmet szentelnem.